Szállítmányozás

Közúti árufuvarozás

A nagymennyiségű rendszeres közúti árufuvarozásnak alapfeltétele volt a motorizációs fejlődés és az úthálózat kiépítése. Nyugat-Európában az 1950-es években már jelentős, teljesítőképes nemzetközi közúti közlekedés volt, nemzetközi egyezményekkel szabályozott keretek között. A magyar nemzetközi közúti árufuvarozás az 1960-as évektől egyre jelentősebbé vált. 1966-ban megalapították a HUNGAROCAMION Nemzetközi Autóközlekedési Vállalatot, és ezzel elindult a közúti árufuvarozás napjainkban is tartó folyamatos fejlődése.

Az európai és a hazai árutovábbítási teljesítmények jelentős részét közúti járművekkel bonyolítják. A közúti áruforgalomban elkülönül a belföldi és a nemzetközi forgalom. Ennek oka, az eltér ı szabályozás, a másik pedig a forgalom jellege. Így pl. az országok közötti nagytávolságú forgalom jórészt csak nagy teljesítmény ő, nagy kapacitású, gyors járműszerelvényeket alkalmaznak, hazai viszonylatban azonban – a viszonylag rövid átlagos fuvarozási távolság miatt – a küldemények nagyobbik hányadát kis- és középkategóriájú járművekkel bonyolítják le.

A közlekedésbiztonsági, a környezetvédelmi, műszaki előírások nagy része Magyarországon is az EU normáknak megfelel ő. Ugyancsak az EU-harmonizáció, a versenyképesség javítása érdekében szigorú követelményrendszert vezettek be, melyben az árufuvarozóknak személyi és szakmai képesítést, valamint pénzügyi garanciát is előírják. A gépkocsi mozgását rögzíti a tachográf, a sebességkorlátozó berendezés, s az évente kötelező műszaki vizsgánál szigorú minősítése ellenőrzést is végeznek.

A közúti járművek típusai:

A nemzetközi árufuvarozásra elsősorban olyan gépjárműszerelvények alkalmasak, amelyeknek raksúlya (hasznos terhelése) 20- 26 tonna. A gyárak a gazdaságossági szempontoknak megfelelően a fuvarvállalatok igényeinek figyelembevételével alakítják ki a gépkocsik felépítményét. A fuvarozott áruk jellegétől, a fuvarozási körülményektől függően a járműszerelvényeket osztályozzák a felhasználhatóságuk szerint.

 

Ponyvás szerelvények: Vízhatlan ponyvával fedett tehergépjárművek (pótkocsik, félpótkocsik), amelyek általában normál kereskedelmi áruk fuvarozására alkalmasak és amelyekkel a fuvarozással szemben semmiféle különleges igény nincs.

Zárt kocsiszekrényes (dobozos) szerelvények:  Belső rakodóterük a fuvarozott áru természetének megfelelően alakítható ki, polcokkal, fogasokkal, szerelhet ı fel. Főleg csomagolásigényes, hűtést vagy fűtést nem igénylő áruk fuvarozásánál használhatók, mert zárt kocsiszekrény az árut a káros időjárási behatásoktól védi, és ezért egyszerűbb és olcsóbb csomagolás is alkalmazható. Az ilyen felépítmény ő szerelvények egyik gyakran használ változata a konfekcionált áruk fuvarozására alkalmas nagy térfogatú, ruhaakasztókkal és berakodó- berendezésekkel ellátott, süllyesztett rakfelület ő ruhaszállító szerelvény.

Meghatározott hőmérsékletet biztosító szerelvények: Elsősorban gyorsan romló élelmiszerek (friss zöldség és gyümölcs, hús, fagyasztott és mélyhűtött áruk, stb.) fuvarozására használják. Az élelmiszerekre vonatkozó minőségi és egészségügyi előírások nemzetközi egységesítése szükségessé tette az ilyen áruk fuvarozására vonatkozó szabályok és a gépjárművekkel szemben támasztott műszaki követelmények egységesítését is. Ezt szolgálja a Genfben 1970. szeptember 1- én létrehozott „A gyorsan romló élelmiszerek nemzetközi fuvarozásáról szóló egyezmény (ATP)”. Az Egyezmény az élelmiszerek nemzetközi fuvarozásához használható gépjárműveket az alábbi csoportba sorolja:

  • Hőszigetelt gépjármű: Kocsiszekrényes – az ajtókat, a padlót és a tetőt is beleértve – olyan hőszigetelő határoló területekből áll, amelyekkel a kocsiszekrény belseje és a külső tér közötti hőcsere megfelelően korlátozható.
  • Hűtött gépjármű: Olyan hőszigetelt gépjármű, amely nem mechanikai vagy abszorpciós berendezés, hanem más hidegforrás (természetes jég, szárazjég, cseppfolyósított gázok) segítségével teszi lehetővé az üres kocsiszekrény belsejében a hőmérséklet csökkenését, majd fenntartását +30 C külső középhőmérséklet mellett -20 C és +7 C között. Az ilyen járműveknek a hűtőközeg számára kívülről tölthető tartállyal kell rendelkeznie, és ennek olyan térfogatúnak kell lennie, hogy a hidegforrás – újabb feltöltés nélkül – az előírt hőmérsékletet legalább 12 órán át biztosítsa.
  • Hűtőgépes jármű: Hőszigetelt gépjármű, amely olyan hűtőberendezéssel (mechanikus kompresszorral, abszorpciós berendezéssel, stb.) van ellátva, amellyel +30 C külső középhőmérséklet mellett az üres kocsiszekrény belsejében a hőmérséklet csökkenthet ı, majd – 20 C és +12 C között állandó szinten tartható. A hűtőberendezések működése független a szerelvény vontatásához szükséges motortól, tehát akkor is üzemeltethető, ha a vonóerőt biztosító motor nincs üzemben. A berendezés automatikusan tartja a kívánt hőfokot. Ha a gépjármű teremhőmérséklete eléri a kívánt hőfokot, a berendezés kikapcsol; ha a rakodótérben a hőmérséklet az előírt hőmérséklet fölé emelkedik, automatikusan bekapcsol. A hűtőberendezés működését berendezés (thermoscript) ellenőrzi és regisztrálja (szalagdiagramot készít, amely a vezetőfülkéből figyelhet ı).

Tartályszerelvények: Rozsdamentes acélból készült, általában félpótkocsira erősített tartályok, amelyeknek belsejében hullámtörő lemezek vannak a folyadék lengésének a megakadályozására. A tartály kívülről a fuvarozott áru természetének megfelelően szigetelve van. Szívó- és nyomóberendezéssel szerelik fel, amelynek segítségével a tartály megtöltése és lefejtése gyorsan elvégezhet ı. A tartályoknak mosószerkezetük (forgókefék) is van, amely lehetővé teszi, hogy a gépjármű kétirányú kihasználása során egymástól eltérő folyadékot lehessen fuvarozni, illetőleg azokat a különböző vegyi kölcsönhatásoktól meg lehessen óvni. A különleges tartályok fűthetők, hogy az áru, fuvarozás közben ne dermedjen meg. Az ilyen szerelvényeket általában ásványolajtermékek, növényi olajok, bor, sör, valamint por és granulátumok fuvarozására használják.

Élő állatok fuvarozására alkalmas szerelvények : Jól zárható oldalfallal, az állatok etetéséhez és itatásához megfelelő berendezéssel vannak ellátva. A kisállatok fuvarozáshoz több szintre oszthatók, egy részük emelőliftes.

Mély építésű (fél)pótkocsis szerelvények:  A rakfelületnek a talajtól számított távolságát annak érdekében csökkentették, hogy rakodótérfogatot növelhessék anélkül, hogy a gépjármű magassága a 4 métert meghaladja, ami általában Európában maximális méretnek tekinthet ı. Az ilyen szerelvényeket általában nagy térfogatú, de nem nagy tömeg ő (kis fajsúlyú) áruk fuvarozására használják.  A gépjárművek további térfogat növekedését szolgáló megoldások az ún. „rövid kuplungos” gépes pótkocsik és a rövid vezetőfülke.  A gépjárműgyártók a teherbírás és a belső térfogat növelése érdekében versenyben vannak egymással. A fajlagos kihasználhatóság (m 3/t) javítása csökkenti az 1 tonnára jutó fuvardíjat, illetve a fuvarozó költségét.

Konténerszállító szerelvények: Vontató (általában nyerges) gépjárműből és konténer rögzítésére alkalmas alvázkeretből (chassis) állnak. Előnyük, hogy bármilyen (ISO szabványú 20’, 30’, 40’) konténer (beleértve hűtőkonténer) fuvarozására alkalmasak. Rendkívül jól használhatók azzal, hogy az erre a célra rendszeresített gépi berendezések segítségével a szállítótartályokat a rendeltetési állomáson egyszerűen leemelik az alvázról, illetőleg a már korábban megrakott szállítótartályokat az helyére visszaemelik. A szerelvény várakozási ideje így minimálisra csökkenthet ı. Ezenkívül ez a fuvarozási módszer szolgálja a kombinált árufuvarozási rendszer megvalósítását, a tengeri, vasúti és közúti fuvarozás közvetlen kapcsolatának megteremtését.

Cserefelépítményes gépjármű: A kocsiszekrény a gépjármű vagy pótkocsi alvázkeretétől saját rakodó-berendezésével leemelhető, illetve cserélhető. A cserefelépítmények általában 4 lábra állítva tárolhatók és a vontatók, illetve tehergépkocsik különleges hidraulikus berendezésükkel külső emelőszerkezet (pl. daru) nélkül, a felépítményt fel tudják venni és le tudják rakni.  Jelentősége elsősorban a kombinált forgalomban van, mert az áru a kocsiszekrénnyel együtt rakható át vasúti járműre vagy hajóra. Így a gépkocsi állásideje és az árukár a minimálisra csökkenthet ı.

Nagyméretű, nagyteherbírású pótkocsi (trailer):  Olyan pótkocsi, amely igen nagy méret ő és tömeg ő rakományok közúti fuvarozására alkalmas. Teherbíró képessége 300 tonnáig terjedhet. A tengelyek és kerekek száma a kívánt teherbíró képességnek megfelelően változtatható. A fordulóképesség javítása érdekében egyes típusok elől és hátul egymástól függetlenül is kormányozhatók. Az ilyen pótkocsik vontatásához megfelelő vonóerővel rendelkező vontató gépjárművekre van szükség. E járművek üresen is csak megfelelő hatósági útvonalengedéllyel vehetnek részt a közúti forgalomban.